Talán csak néhány „kocka” informatikus és profi matematikus, esetleg vizsga előtt álló egyetemista vágja rá a címben szereplő feladatra a helyes választ, hogy 1024. Ugye milyen vicces, hogy még az iskolában alsóban gond nélkül számoltuk ki papíron a két-három számjegyű műveleteket, most egy egyszerűbbnek tűnő feladat is fejtörést okoz?!
Ennek egyszerű a magyarázata. Ha valamivel az ember nem foglalkozik állandó jelleggel, akkor azt az agy háttérbe szorítja más, gyakran használt műveletekkel szemben, így – bár képesek lennénk rá – sokkal lassabban tudjuk fel eleveníteni egy-egy korábban szerzett tudásunkat.
Ez persze nem csak a matematikával van így. Az olyan alapvető műveltséghez tartozó kérdések is megforgatják az agytekervényeinket mint a Magyarország szomszédos országainak felsorolása vagy hogy minek a rövidítése a DNS, de történelmi kérdéseket illetően is az átlag ember csak elmosolyodik ha szóba kerül az Aranybulla és sokaknak csak a népmesékből ismerős Mátyás király is.
Az okostelefonok mellett elbutul a emberiség
A másik oka annak, hogy a tudásunk kopni látszik, az a technikai fejlődés. Mivel már lassan minden eszközünk „okos”, így a magunkról levetett gondolati terheket ezek az eszközök veszik át. Így agyunkat másra kezdjük el használni és megszokjuk, hogy nem kell észben tartanunk már egy találkozót vagy eseményt sem mert emlékeztet rá a kütyü.
Ugyanígy egyértelmű, hogy ha fontosabb számolást kell elvégeznünk, nem egy jegyzettömbhöz és ceruzához, hanem az okostelefonunkhoz nyúlunk és pillanatok alatt, kényelmesen kapjuk meg az akár bonyolult műveletek végeredményét is.
Az internetes korszak térhódítása miatt már szinte semmit nem kell megjegyeznünk. A Wikipédia és a Google is segít, hogy naprakész tudás birtokában egy-egy keresőszót begépelve azonnal részletes adatokkal legyünk „képben” akármilyen témakörről is essen szó.
A kényelemnek és magának a tudásnak is azonban ára van. Minél fejlettebb a minket kényelmi szempontból körülvevő „okos” technológia, a mi kapacitásunk annál többet veszít, így a szállóigévé nőtt mondat lassan valóban beteljesülni látszik, miszerint: „Lassan az okostelefonok, okosabbak lesznek mint a gazdáik”.
A mobilozást mint tudás-mankót használjuk
Egy amerikai kutatás szerint az okostelefonunk még kikapcsolt állapotban is károsan hat a kognitív idegrendszerünkre ha az a közvetlen közelünkben van, látható helyen. Az austini kutatók több mint 800 felhasználó bevonásával állapították meg, hogy az alanyok koncentrációs képessége milyn irányban változik ha a telefonjuk egy teszt során velük van látható helyen vagy eltéve (pl zsebben) vagy egy külső, elzárt szobában tartják a teszt idejére.
Meglepő volt az eredmény, ugyanis a lenémított, de jelen lévő, lefordított képernyős telefon tulajdonosai mind lényegesen rosszabbul teljesítettek mint azok, akik tudták, hogy esélyük sincs a telefont használni a teszt során. A legrosszabb eredményt elért csoporttól csak kicsivel teljesítettek jobban azok, akiknél a zsebükben volt a telefon.
Egy másik kutatásban, több hivatásos autóvezető sofőrt és a használt GPS és mobilkommunikációs készülékeket tesztelték. Bár valóban hasznosnak bizonyult, hogy a távvezérléssel üzemelő eszközök nem foglalták le a vezetők kezeit, megfigyelték, hogy a figyelmük így is megosztottá vált.
A vezetésről a koncentrációjuk jó részét vonta el a készülék használata közbeni utasítások értelmezése és a kommunikáció. Ezek alapján gondolhatjuk, hogy milyen hatása lehet a vezetés közbeni SMS küldözgetésnek vagy filmnézésnek. Legyünk hát óvatosak és „okosak” mi magunk is ne csak a készülékeink!
