Szerző: telefonszam-tudakozo.hu
Dátum: 2026-05-20 12:00:00
Olvasási idő: 9 perc
Kategória: Hirek
Nem elszigetelt eset
A fenti történet sajnos messze nem egyedi. A Reddit fórumokon egyre több felhasználó panaszkodik, hogy folyamatosan ismeretlen számokról keresik őket. Ügyvédek, terméktervezők, lakatosok – a felhívók különböző szakmákból érkeznek, de a panaszosok egy dologban közösek: valamennyien arról számolnak be, hogy a hívók egy MI-chatbot „ajánlására" jutottak el hozzájuk. A mesterséges intelligencia készségesen átadta a kontaktszámukat, mintha az teljesen nyilvános, bárki számára szabadon felhasználható információ lenne.A jelenség nem korlátozódik egyetlen alkalmazásra. Az egyik amerikai egyetem doktorandusza idén tavasszal arról számolt be, hogy a Google Gemini használata közben véletlenül egy kollégája privát mobiltelefonszámához jutott hozzá. Vagyis nem egyetlen szolgáltató hibájáról, hanem rendszerszintű problémáról beszélünk, amely a legnagyobb MI-fejlesztők termékeit egyaránt érinti.
Honnan tudja egy chatbot a telefonszámunkat?
Ahhoz, hogy megértsük a kockázatot, érdemes tisztában lenni azzal, hogyan működnek ezek a rendszerek. A ChatGPT-hez hasonló chatbotok hatalmas mennyiségű szövegen tanulnak, amelynek túlnyomó része az internetről származik. Ha valahol – mondjuk egy régi fórumbejegyzésben, egy apróhirdetésben vagy egy céges aloldalon – szerepel a telefonszámunk, az könnyen bekerülhet a betanításra használt adathalmazba. Onnan pedig egy megfelelően megfogalmazott kérdésre akár vissza is köszönhet a válaszban.A probléma azonban ennél is mélyebb. Még ha a számunk nem is része a tanítóanyagnak, a modern chatbotok többsége képes valós időben keresni az interneten. Egy kérés megválaszolásához nagyszámú weboldalt vizsgálnak át, és ha a böngészés közben személyes adatokba botlanak, gyakran minden további szűrés nélkül beépítik azokat a válaszba.
A legaggasztóbb, hogy az adataink jóval szélesebb körben elérhetők a hálózaton, mint gondolnánk – sokszor a tudtunk nélkül. Évekkel ezelőtt megjelent cikkek, közhiteles nyilvántartásokat tartalmazó hivatali oldalak, archivált adatbázisok őrzik a nevünket, lakcímünket vagy elérhetőségünket. Ezek az oldalak a hagyományos keresőkben rendszerint nem jelennek meg az első találatok között, sőt sokszor egyáltalán nem bukkannak fel. A mesterséges intelligencia viszont képes mélyebbre ásni: végigpásztázza a keresési eredményeket, megtalálja a kevésbé ismert, eldugott találatokat is, és ki tudja emelni belőlük a személyes információkat. Pontosan azt teszi tehát láthatóvá, amit korábban a keresőmotorok kényelmes homálya rejtett.
A védőkorlátok léteznek – csak könnyen megkerülhetők
A nagyobb chatbotok fejlesztői természetesen beépítettek bizonyos óvintézkedéseket. Ha valaki egyenesen rákérdez egy konkrét személy telefonszámára, a rendszer jó eséllyel elhárítja a kérést, és biztonsági szabályokra hivatkozva megtagadja a választ. A baj az, hogy ezek a korlátok meglepően könnyen kijátszhatók.A tapasztalatok szerint elég csak átfogalmazni a kérdést – például egy adott név melletti elérhetőség „megkeresését" kérni a közvetlen „add meg a számát" helyett –, és a mesterséges intelligencia máris kiadja a kívánt adatot. Jake Peterson, a Lifehacker technológiai szerkesztője saját magán tesztelte a jelenséget: a ChatGPT két, az interneten nyilvánosan fellelhető telefonszámot is megadott neki a saját nevére keresve. A Gemini ugyan elutasította a közvetlen kérést a személyes elérhetőségekre, de készségesen megosztotta a szerkesztő közösségimédia-fiókját – ami jól mutatja, hogy a biztonsági szabályozás sokszor önellentmondásos és következetlen.
Ez a következetlenség a jelenség egyik legveszélyesebb vonása. A felhasználó hamis biztonságérzetben él, mert úgy tudja, a rendszer védi az adatait – miközben egy ügyesebben megfogalmazott kérdés bármikor áttörheti ezt a védelmet.
Miért érdemes ezzel foglalkoznunk?
Talán felmerül a kérdés: ha egy telefonszám amúgy is megtalálható valahol az interneten, miért jelent többletkockázatot, hogy egy chatbot is hozzáfér? A különbség a hozzáférés egyszerűségében rejlik. Korábban valakinek aktívan keresnie kellett, hosszasan böngésznie különböző oldalakon, hogy összegyűjtse egy ember adatait. Ma viszont elég egyetlen jól irányzott kérdés, és az MI másodpercek alatt összeállítja a profilt.Ez a könnyebbség egyenes utat nyit a visszaélések felé. A megszerzett telefonszámok kapóra jönnek az adathalászoknak, a telefonos csalóknak és a zaklatóknak. Magyarországon is évről évre nő az olyan átverések száma, amelyek során a csalók banki ügyintézőnek, futárszolgálatnak vagy hatósági személynek adják ki magukat. Minél könnyebben hozzáférhetők a valódi elérhetőségeink, annál hitelesebbnek tűnhet egy ilyen hívás – és annál nagyobb a kár, amit okozhat.
A különösen sérülékeny csoportok
Külön figyelmet érdemel, hogy a jelenség nem mindenkit érint egyformán. Vannak, akiknek a kiszivárgott elérhetősége jóval súlyosabb következményekkel járhat: gondoljunk a bántalmazó kapcsolatból menekülő áldozatokra, a közszereplőkre, az újságírókra vagy az olyan szakemberekre, akik munkájuk természeténél fogva könnyen válhatnak célponttá. Számukra egyetlen kiadott telefonszám nem csupán kellemetlen reklámhívásokat, hanem valós, fizikai veszélyt is jelenthet. Korábban legalább annyi védelmet élveztek, hogy adataik a keresők mélyén lapultak, és a megtalálásukhoz szándékos, kitartó keresésre volt szükség. A mesterséges intelligencia ezt az utolsó természetes akadályt is lebontja, amikor másodpercek alatt összegyűjti és tálalja a szétszórt információkat.Érdemes azt is észben tartani, hogy az MI-modellek folyamatosan frissülnek és bővülnek. Ami ma még nem szerepel egy chatbot tudásában, az egy következő tanítási ciklus után már könnyen része lehet. Az adatvédelem tehát nem egyszeri feladat, hanem folyamatos odafigyelést igénylő gyakorlat.
Lehet-e töröltetni az adatainkat az MI-ből?
A rossz hír, hogy a felhasználók eszköztára meglehetősen korlátozott. Bár néhány szolgáltató kínál visszajelzési vagy adattörlési lehetőséget, a végső döntés mindig a fejlesztő kezében marad.Az OpenAI például üzemeltet egy portált, amelyen keresztül kérhető, hogy a ChatGPT válaszaiból távolítsák el az adott személy adatait – a cég azonban fenntartja a jogot, hogy különböző okokra hivatkozva elutasítsa a kérelmet. A Google lehetővé teszi a személyes adatok feldolgozásának korlátozását, de ennek elsősorban ott van foganatja, ahol szigorú adatvédelmi szabályozás van érvényben, így például az Európai Unióban vagy az Egyesült Királyságban. Ez egyébként jó hír a magyar felhasználóknak: az uniós GDPR rendelkezései erős jogi alapot adnak ahhoz, hogy érdemben követelhessük adataink védelmét. Az Anthropic ezzel szemben jellemzően csak tájékoztató dokumentációt biztosít arról, hogyan kezeli a felhasználói adatokat.
A szakértők szerint a legpraktikusabb védekezés, ha mi magunk gondoskodunk arról, hogy minél kevesebb személyes adatunk keringjen szabadon az interneten. Léteznek erre szakosodott szolgáltatások – például a DeleteMe vagy az Incognito –, amelyek segítenek eltávolítani az elérhetőségeinket az adatbróker cégek adatbázisaiból. Fontos azonban tisztában lennünk a korlátaikkal: bár ezek az eszközök az internet egyes részeiről le tudják takarítani az adatainkat, vajmi keveset tehetnek akkor, ha egy MI-cég már beépítette azokat a saját, zárt tanítóhalmazába.
Mit tehetünk a gyakorlatban?
Néhány egyszerű lépéssel mégis csökkenthetjük a kockázatot. Érdemes időnként rákeresni a saját nevünkre és telefonszámunkra a keresőkben és a chatbotokban is, hogy lássuk, milyen adataink érhetők el nyilvánosan. Ha régi fórumbejegyzésekben, apróhirdetésekben vagy elavult céges oldalakon bukkanunk a számunkra, kérjük az eltávolításukat az oldal üzemeltetőjétől. Új regisztrációknál gondoljuk át, valóban szükséges-e megadnunk a valódi telefonszámunkat, vagy elég egy másodlagos elérhetőség. Végül pedig maradjunk éberek: ha ismeretlen helyről érkezik egy gyanúsan jól informált hívás, semmiképp ne adjunk ki érzékeny adatot, és ne kövessünk utasításokat, mielőtt független úton meg nem győződtünk a hívó kilétéről.A mesterséges intelligencia kétségkívül rengeteg lehetőséget hozott a mindennapjainkba, de mint minden hatékony eszköz, ez is két élű. Az adatvédelem ma már nem csupán a közösségi médiáról vagy a sütikről szól – a chatbotok korában tudatosabbnak kell lennünk azzal kapcsolatban is, hogy mit tud rólunk az, ami egyetlen kérdésre válaszol.
Forrás: znews.vn / vietnam.vn nyomán
Tetszett? Osszd meg másokkal is!
