Valódi banki hívás vagy adathalászat?
A bankok és a követeléskezelők valóban telefonálnak: fizetési késedelem, lejáró okmány miatti adategyeztetés vagy gyanús kártyatranzakció ügyében. Csakhogy pontosan ezekre a helyzetekre épülnek a legveszélyesebb telefonos csalások is — a csalók akár a bank valódi számát is meghamisítják (spoofing), és banki „ügyintézőként” kérnek adatokat vagy azonnali utalást.
A döntő különbség nem a hívószám, hanem amit a hívó kér. A valódi ügyintéző tájékoztat és legfeljebb az ügyfélazonosításhoz szükséges ellenőrző kérdéseket tesz fel. A csaló adatot, kódot, utalást vagy program telepítését kéri, és sürget.
Így ellenőrizd a hívót
- Tedd le, és te hívd vissza a bankot a kártyád hátulján vagy a hivatalos honlapon szereplő számon. Valódi ügy esetén ott is látni fogják.
- Soha ne add meg: netbank-jelszót, SMS-kódot, teljes kártyaszámot, CVC-kódot.
- „Biztonsági számlára” utalás nem létezik — aki erre kér, csaló.
- Követeléskezelőtől kérj írásos tájékoztatást a követelés jogcíméről és összegéről — erre jogosult vagy.
Ha tartozásra hivatkozó hívást kaptál, először keresd ki a számot — a hozzászólásokból kiderül, valódi követeléskezelő vagy csaló használja-e. Tapasztalatodat oszd meg te is.