Hogyan működnek a telefonos csalások?
A csaló hívások legtöbbje valamilyen megszemélyesítésre épül: a hívó banknak, rendőrségnek, futárcégnek vagy ismert szolgáltatónak adja ki magát. A cél szinte mindig ugyanaz — bankkártya- vagy netbank-adatok megszerzése, azonnali utalás kicsikarása, vagy távoli hozzáférés kérése a számítógépedhez, telefonodhoz.
A leggyakoribb forgatókönyvek: „gyanús tranzakciót észleltünk a számláján”, „a csomagja vámkezelésre vár, kattintson a linkre”, illetve a hamisított (spoofolt) hívószámmal, akár a bank valódi számáról érkezőnek látszó hívás. A sürgetés és a félelemkeltés mindig figyelmeztető jel: a csalók szándékosan nem hagynak időt gondolkodni.
Így ismered fel a csaló hívást
- Sürget és fenyeget — azonnali cselekvést követel, különben „zárolják a számlát”.
- Adatot vagy kódot kér — jelszót, kártyaadatot, SMS-kódot bank soha nem kér telefonon.
- Programot telepíttetne — távoli asztal alkalmazás (pl. AnyDesk) telepítését kéri.
- Linket küld SMS-ben — a hívással párhuzamosan adathalász linket kapsz.
Mit tegyél, ha csaló hívott?
Tedd le a hívást, és ha banki ügyre hivatkoztak, te hívd fel a bankodat a bankkártyád hátulján vagy a hivatalos honlapon szereplő számon. Ha adatot adtál meg, azonnal tiltasd le a kártyád és változtass jelszót. A csalást a rendőrségen jelentheted fel, a számot pedig nálunk is bejelentheted — ezzel másokat védesz meg. A friss csalási mintákról a blogban írunk.