Sokan úgy képzelik el a telefonos csalót, mint aki agresszív, fenyegető és idegesítő. Valójában egy csaló telefonhívás éppen attól lehet meggyőző, hogy a hívó nyugodt, udvarias, türelmes és segítőkész. Nem úgy viselkedik, mint egy támadó. Inkább úgy, mint valaki, aki meg akar védeni bennünket.
Ez a bizalomépítés a telefonos csalás fontos része lehet. Ha egy ismeretlen szám hívott, a kellemes hangnem önmagában nem ok a bizalomra. A hívást később a Telefonszám-keresőben is ellenőrizhetjük, de a hívó személyazonosságát mindig független csatornán érdemes megerősíteni.
A kedvesség csökkentheti a védekező reakciót
Egy fenyegető emberrel szemben természetesen védekezőbbek vagyunk. Egy segítőkész emberrel viszont könnyebben működünk együtt.Képzeljük el a különbséget:
„Adja meg az SMS-kódot!”
és
„Semmi baj, végig itt maradok Önnel. Most kap majd egy biztonsági kódot, ezt kell ellenőriznünk, hogy megvédjük a számláját.”
A technikai kérés akár ugyanaz lehet. A társas helyzet viszont teljesen más.
A második hívó szövetségesnek tűnik.
A telefonos csaló gyakran először kapcsolatot épít
Elisabeth Carter valódi telefonos csalásokat elemző kutatásában azt találta, hogy az elkövetők az együttműködést a kapcsolat kialakításával, az áldozat fokozatos bevonásával és a folytatás elvárásának megteremtésével tarthatják fenn.Ez fontos felismerés. A csaló nem feltétlenül úgy próbál nyerni, hogy „erősebb” nálunk. Sokszor azzal nyer időt, hogy biztonságos társas helyzetet alakít ki.
A Csalástípusok oldalon szereplő különböző módszerek - banki hívás, befektetési átverés, rokonnak kiadott csaló - eltérnek egymástól, de a bizalomépítés több esetben közös alap lehet.
A szimpátia ismert meggyőzési elv
A phishing és social engineering kutatásokban a „liking”, vagyis szimpátia és kedvelhetőség gyakran vizsgált meggyőzési elv. Ana Ferreira és Soraia Teles phishingüzenetek elemzésében több klasszikus társas befolyásolási módszert azonosított, köztük a tekintélyt, szűkösséget, kölcsönösságot és szimpátiát.Egy 2024-es, mobilos phishinget vizsgáló kutatásban a szimpátia a leggyakrabban használt elvek között szerepelt a társas bizonyíték és a tekintély mellett.
Telefonban a szimpátia nem feltétlenül bókolást jelent. Lehet egyszerűen türelem, kedvesség, empátia vagy olyan kommunikáció, amelyben a hívó „egy oldalon áll velünk”.
A csaló hasonlóságot is teremthet
Az emberek gyakran könnyebben bíznak abban, akit magukhoz hasonlónak éreznek. A hívó ezért kereshet közös pontot:„Én is ugyanennél a banknál vagyok.”
„Teljesen megértem, az édesanyámmal is történt ilyen.”
„Én is Nógrád megyei vagyok.”
„Ne aggódjon, én sem szeretem ezeket a banki eljárásokat.”
Az ilyen mondatoknak lehet valós tartalmuk, de egy csaló is felhasználhatja őket arra, hogy közelebbinek érezzük.
A „segítek Önnek” szerep erős pszichológiai keret
A hamis banki hívások egyik legerősebb eleme, hogy a telefonos csaló nem pénzt kérő idegenként jelenik meg. Ő az, aki állítólag megakadályozza a pénzünk elvesztését.Ezután a kérés is más fényt kap.
Ha egy idegen azt mondja, telepítsünk egy programot, gyanús.
Ha a „bank biztonsági szakértője” azt mondja, hogy a programmal megvédjük a számlánkat, a kérés már egy segítségnyújtási folyamat részeként jelenik meg.
Ezért érdemes megnézni a banki tartozás vagy adategyeztetés kategóriát, ahol a közösségi bejelentésekből látható, milyen változatos szerepeket vehetnek fel a hívók.
A kölcsönösság érzése is kialakulhat
Ha valaki segít nekünk, természetes késztetést érezhetünk arra, hogy együttműködjünk vele. A csaló ezt is kihasználhatja.„Már letiltottam az első tranzakciót.”
„Én már elindítottam a biztonsági eljárást.”
„Most már csak Önnek kell megerősíteni.”
A hívó azt az érzést kelti, hogy ő már tett értünk valamit. A következő kérés ezért kölcsönös együttműködésnek tűnhet.
A kellemes személyiség nem személyazonosítás
Ez a legfontosabb szabály.Valaki lehet intelligens, udvarias, humoros, megértő és segítőkész - és közben továbbra sem az, akinek mondja magát.
Telefonon nem azt kell eldöntenünk, hogy „megbízhatónak hangzik-e”. Ezt kell kérdeznünk: „Függetlenül ellenőriztem-e, hogy valóban ő az?”
Ha a válasz nem, bontsuk a hívást, majd keressük meg a szervezet hivatalos számát saját magunk.
A kedvesség mellett is vannak objektív vörös zászlók
A telefonos csalás nem lesz biztonságos attól, hogy a hívó kedvesen kér valamit. Ugyanazok a szabályok érvényesek:- PIN-kódot nem adunk meg;
- CVV/CVC-kódot nem diktálunk be;
- egyszer használatos banki kódot nem osztunk meg;
- ismeretlen kérésére nem telepítünk távoli hozzáférési programot;
- „biztonsági számlára” nem utalunk.
A telefonos csaló számára a kedvesség nem feltétlenül személyiségjegy. Lehet eszköz is. A biztonság szempontjából ezért ne a hívó stílusát, hanem a kérését és az ellenőrizhetőségét értékeljük.
A kedves telefonos csaló milyen mondatokkal épít kapcsolatot?
A csaló lehet kifejezetten megnyugtató: „Ne aggódjon, végig segítek”, „teljesen érthető, hogy ideges”, „szerencsére időben észrevettük”, vagy „maradjon velem, együtt megoldjuk”. Ezek a mondatok csökkenthetik a bizonytalanságot és kialakíthatják azt az érzést, hogy a hívó a mi oldalunkon áll.A szimpátia még erősebb lehet, ha a hívó hasonlóságot keres: ugyanabból a városból származik, hasonló problémát említ, humorral oldja a helyzetet, vagy személyes hangnemre vált. Ezek önmagukban hétköznapi kommunikációs eszközök, csalásnál azonban a bizalom felgyorsítására használhatók.
A segítség érzése után jöhet a viszonzás
Ha a hívó azt állítja, hogy már tett valamit értünk - például leállított egy tranzakciót vagy „biztonságba helyezte” a számlát -, könnyebb lehet elfogadni a következő kérését. A beszélgetés így nem követelésnek, hanem együttműködésnek tűnik: ő megtette a maga részét, most rajtunk a sor.Itt érdemes szétválasztani a kellemes kommunikációt és a hitelességet. Egy ügyintéző lehet barátságos, de a barátságosság nem bizonyítja a személyazonosságát. Ha a hívó bankra hivatkozik, bontsuk a vonalat és saját csatornán ellenőrizzük a megkeresést.
Hogyan védjük ki a bizalomépítést anélkül, hogy mindenkiben csalót látnánk?
- A személy benyomása helyett a kérés típusát vizsgáljuk.
- A kedves hangnem ellenére se adjunk meg titkos kódot vagy jelszót.
- Ha bizonytalanok vagyunk, ellenőrizzük a számot a Telefonszám-keresőben.
- Nézzük meg, milyen hasonló történetek szerepelnek a banki hívások kategóriájában vagy a Csalástípusok oldalon.
A bizalomépítés és az adatgyűjtés egyszerre történhet
A barátságos beszélgetés nemcsak a szimpátiát növelheti, hanem információt is adhat a csalónak. Egy ártalmatlannak tűnő kérdésből kiderülhet, melyik bankot használjuk, egyedül vagyunk-e, mennyire értünk a technológiához, vagy van-e valaki a közelben, akitől segítséget kérhetnénk. A hívó ezután a történetet a válaszainkhoz igazíthatja.Ezért egy kedves, érdeklődő telefonálóval sem érdemes szükségtelen személyes részleteket megosztani, ha a hívást nem mi kezdeményeztük. A védekezés nem durvaság: egyszerűen a személyazonosság ellenőrzéséig korlátozzuk az információt.
Ha a hívó azt állítja, hogy banki ügyben keres, a banki hívásokról szóló közösségi kategória segíthet megismerni a visszatérő történeteket. A kapcsolat hitelességét azonban mindig a bank saját elérhetőségén ellenőrizzük.
Források és kutatások
A cikkben szereplő kutatási állítások fő forrásai:- Carter, E. (2023): Confirm Not Command - British Journal of Criminology
- Ferreira, A. - Teles, S. (2019): Persuasion - How phishing emails can influence users
- Getting users to click (2024): persuasion tactics in mobile instant messaging phishing
- Stajano, F. - Wilson, P. (2011): Understanding Scam Victims: Seven Principles for Systems Security