Telefonos csalások 2025–2026: milliárdos károk Magyarországon

A telefonos és online csalások továbbra is milliárdos károkat okoznak Magyarországon és Európa más országaiban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025-ben 28,2 milliárd forint értékben történtek sikeres pénzforgalmi visszaélések Magyarországon. 2026 első negyedévében pedig már 5,9 milliárd forintnyi sikeres visszaélést regisztráltak, és ezek értékének több mint 40 százaléka pszichológiai manipulációhoz kapcsolódott.

A statisztikák értelmezésekor azonban fontos különbséget tenni a telefonos csalások és a teljes pénzforgalmi csalási kör között. A hivatalos magyar statisztika ugyanis nem minden esetben mutatja meg külön, hogy a megtévesztés telefonhívással, SMS-sel, e-maillel, közösségi médiában vagy más csatornán kezdődött.

Ezért nem lenne pontos azt állítani, hogy 2025-ben 28,2 milliárd forintot csaltak ki telefonon a magyaroktól. Azt viszont a hivatalos adatok egyértelműen mutatják, hogy a pszichológiai manipuláció, az adathalászat és a megtévesztett ügyfél által jóváhagyott fizetések a csalók legfontosabb módszerei közé tartoznak.

Ha ismeretlen számról érkezik hívás, érdemes először használni a Telefonszám Tudakozó keresőjét, illetve megnézni, hogy mások jeleztek-e már problémát az adott számmal kapcsolatban.

2025-ben 28,2 milliárd forint volt a sikeres csalások értéke

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025-ben összesen 214,3 ezer sikeres pénzforgalmi visszaélés történt Magyarországon, összesen 28,2 milliárd forint értékben.

Ez ugyan jelentős összeg, de érdemi csökkenést jelent a 2024-es évhez képest. Egy évvel korábban 226,4 ezer visszaélést regisztráltak, amelyek összértéke 42,4 milliárd forint volt.

Év	Sikeres visszaélések száma	Visszaélések értéke
2024	226,4 ezer	42,4 milliárd Ft
2025	214,3 ezer	28,2 milliárd Ft

A pénzügyi veszteség tehát körülbelül 33,5 százalékkal csökkent egyetlen év alatt. Ez kedvező fejlemény, ugyanakkor a napi átlagot tekintve 2025-ben így is hozzávetőleg 77 millió forintnyi sikeres pénzforgalmi visszaélés jutott minden egyes napra.

A magyar lakosságtól 15,6 milliárd forintot vittek el átutalásos csalásokkal

Különösen fontos adat a lakossági átutalásokhoz kapcsolódó visszaélések értéke. Az MNB szerint ez 2025-ben 15,6 milliárd forint volt. Ez 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben.

A bankkártyás vásárlásokhoz kapcsolódó sikeres visszaélések értéke további 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forintos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

A számok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy minden átutalásos csalás telefonhívással kezdődött. Egy támadás több csatornát is használhat. Érkezhet például egy adathalász SMS, amelyet egy banki ügyintézőnek álcázott telefonhívás követ. A csaló ezután ráveheti az áldozatot arra, hogy saját maga indítson el egy átutalást.

Az ilyen hamis banki hívásoknál a csalók gyakran éppen a bankokkal és hatóságokkal szembeni bizalmat használják fel az áldozat megtévesztésére.

2026 elején már a pszichológiai manipuláció okozta a károk 41,3%-át

A Magyar Nemzeti Bank 2026 első negyedéves pénzforgalmi tájékoztatója különösen fontos változásra világít rá.

2026 januárja és márciusa között körülbelül 52 ezer sikeres pénzforgalmi visszaélés történt 5,9 milliárd forint értékben.

41,3 százaléka pszichológiai manipulációhoz kapcsolódott;
20,3 százaléka adathalászathoz kapcsolódott.

Ez azt jelenti, hogy csak 2026 első három hónapjában körülbelül 2,44 milliárd forintnyi visszaélési érték kapcsolódott pszichológiai manipulációhoz.

Fontos hangsúlyozni: a 2,44 milliárd forint nem azonos a telefonos csalások teljes összegével. A pszichológiai manipuláció történhet telefonon, SMS-ben, e-mailben, közösségi oldalakon vagy ezek kombinációjával.

A módszer működésének hátteréről részletesebben is írtunk a telefonos csalók érzelmi manipulációjáról szóló cikkünkben.

A károk döntő részét továbbra is az ügyfelek viselik

Az MNB 2026 első negyedéves adataiból egy másik fontos probléma is látható: az összes leírt kár 90,1 százalékát az ügyfelek viselték. Az átutalásos visszaéléseknél ez az arány még magasabb, 98,4 százalék volt.

Ennek egyik oka, hogy sok csalásnál nem klasszikus értelemben törik fel az ügyfél bankszámláját. Ehelyett a bűnözők az ügyfelet veszik rá arra, hogy saját maga indítsa el vagy hagyja jóvá a fizetést.

gyanús tranzakció történt a bankszámlán;
a pénzt egy „biztonsági számlára” kell átutalni;
az ügyfél nevében hitelt próbáltak felvenni;
rendőrségi vagy banki vizsgálat folyik;
azonnali intézkedés nélkül elveszik a számlán lévő pénz.

A sürgetés, a félelemkeltés és a hivatalos személy megszemélyesítése együtt rendkívül hatékony manipulációs eszköz lehet.

2026 második negyedévében megugrottak az átutalásos csalások

A 2026 második negyedévére vonatkozó MNB-adatok szerint az átutalásos sikeres visszaélések száma az első negyedévhez képest 8,4 százalékkal, 3839 esetre nőtt, értékük pedig 27,9 százalékkal, körülbelül 5,365 milliárd forintra emelkedett.

A növekedés azonban teljes egészében a vállalati szektorhoz kötődött. A vállalkozásoknál 451 sikeres eset során közel 2,9 milliárd forint került csalókhoz.

A lakossági átutalásos csalások értéke ezzel szemben több mint 400 millió forinttal, 15,4 százalékkal csökkent, és körülbelül 2,4 milliárd forintot tett ki.

A 2026 első félévére vonatkozó negyedéves adatok összesítése alapján a sikeres átutalásos csalások értéke körülbelül 9,5 milliárd forint, a sikeres bankkártyás visszaéléseké pedig közel 3,5 milliárd forint volt. A két nagy kategória együtt így megközelítőleg 13 milliárd forintos veszteséget jelentett hat hónap alatt.

Miért ennyire fontos a telefon a csalók számára?

A telefon egyik legnagyobb előnye a csaló szemszögéből, hogy azonnali reakcióra kényszerítheti az áldozatot. Egy e-mailt félretehetünk későbbre, egy telefonbeszélgetésben azonban a hívó folyamatosan irányíthatja a helyzetet.

Ehhez társulhat a telefonszám-hamisítás, vagyis a spoofing. Ilyenkor a telefon kijelzőjén akár egy bank, vállalkozás vagy magyar telefonszám is megjelenhet, miközben a hívás valójában teljesen máshonnan érkezik.

Ezért önmagában a kijelzett telefonszám soha nem bizonyítja biztosan a hívó személyazonosságát.

Ausztria: 115,4 millió eurós kár, az emberi manipuláció dominál

A szomszédos Ausztriában hasonló tendencia figyelhető meg. Az Oesterreichische Nationalbank adatai szerint 2025-ben mintegy 351 ezer csalárd készpénzmentes tranzakciót regisztráltak, összesen 115,4 millió euró értékben. A pénzügyi veszteség 17,6 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. Még beszédesebb, hogy az átutalásokhoz kapcsolódó veszteségek 83 százaléka social engineeringhez, vagyis olyan esetekhez kötődött, amikor a csalók az áldozat megtévesztésével érték el, hogy ő maga indítsa el vagy engedélyezze a fizetést. Az osztrák adatok tehát ugyanabba az irányba mutatnak, mint a magyar statisztikák: a csalók egyre kevésbé kizárólag technikai rendszereket támadnak, és egyre inkább az embert próbálják manipulálni.

Szlovéniában is milliós károkat okoztak a hamis banki megkeresések

A Szlovén Rendőrség 2025-ös adatai szerint szeptember 10-ig 79 olyan esetet jelentettek, amelyben hamis banki SMS- vagy MMS-üzeneteket alkalmaztak. Az ezekhez kapcsolódó kár már ekkor megközelítette a 2,5 millió eurót. A hatóság külön figyelmeztetett a vállalkozásokat telefonon megkereső hamis banki ügyintézőkre is. Már 2025 elején 17 ilyen bejelentés közel 1,2 millió eurós veszteséggel járt.

Franciaország: 516 millió euró csak manipulációs csalásokból

A Banque de France szerint 2025-ben 1,241 milliárd euró értékű fizetési csalást regisztráltak Franciaországban. Ebből 516 millió euró kapcsolódott úgynevezett manipulációs csalásokhoz, ami a teljes kár több mint 40 százaléka. Ebben a kategóriában szerepel többek között a hamis banki tanácsadó, a vállalati vezető megszemélyesítése és az IBAN-adatok manipulálása. A francia jegybank szerint a manipulációs csalások részesedése mindössze négy év alatt megduplázódott.

Írországban már a csalási érték 45%-a manipulált fizetésekhez kötődik

A Central Bank of Ireland szerint 2025-ben 179,04 millió euró értékű csalárd fizetést regisztráltak. Ebből 74,86 millió euró tartozott a „manipulation of payer” kategóriába, amikor a csaló az áldozatot veszi rá arra, hogy saját maga engedélyezze a fizetést. Ez már a teljes csalási érték 45 százalékát jelentette. Az átutalási csalásokon belül pedig a manipulált fizetések részesedése elérte a 67,2 százalékot.

Nagy-Britannia: 1,28 milliárd fontot vittek el a csalók

A brit adatok azért különösen értékesek, mert a UK Finance a csalások kiindulási csatornáit is részletesebben vizsgálja. 2025-ben az Egyesült Királyságban összesen 1,28 milliárd font veszteséget okoztak a fizetési csalások. Ebből 576,4 millió font kapcsolódott úgynevezett APP-csaláshoz – Authorised Push Payment fraud –, amikor a csaló megtéveszti az áldozatot, és ráveszi, hogy saját maga utalja el a pénzt. A brit adatok szerint az APP-csalások 17 százaléka telekommunikációs csatornán indult, ezek azonban a veszteségek 28 százalékáért feleltek. Vagyis a telefonhoz, SMS-hez és más telekommunikációs megkeresésekhez kapcsolódó csalások az esetszámukhoz képest különösen nagy pénzügyi kárt okozhatnak.

Európában összesen 4,2 milliárd euró fizetési csalást mértek

Az Európai Bankhatóság és Európai Központi Bank közös jelentése szerint az Európai Gazdasági Térségben 2024-ben 4,2 milliárd euró értékű fizetési csalást jelentettek. Ez a 2023-as 3,5 milliárd euróhoz képest jelentős növekedés. Az átutalási csalásokból származó veszteségek nagy részét maguk a pénzügyi szolgáltatások használói viselték. Az EBA és az ECB szerint a csalók egyre inkább olyan módszereket alkalmaznak, amelyekben a valódi ügyfelet veszik rá a csalárd tranzakció hitelesítésére.

Az országok adatai miért nem hasonlíthatók össze közvetlenül?

A számok jól mutatják a probléma nagyságrendjét, de nem célszerű belőlük országos rangsort készíteni. Az egyes országok eltérően definiálhatják és kategorizálhatják a csalási eseteket, különbözhet a bankok jelentési gyakorlata, a visszatérített összegek kezelése és az is, hogy mely pénzügyi szolgáltatók szerepelnek az adatgyűjtésben.

Ország / térség	Időszak	Kimutatott csalási érték	Fontos manipulációs adat
Magyarország	2025	28,2 Mrd Ft	15,6 Mrd Ft lakossági átutalásos csalás
Magyarország	2026 I. negyedév	5,9 Mrd Ft	41,3% pszichológiai manipuláció
Ausztria	2025	115,4 M EUR	Az átutalási károk 83%-a social engineering
Franciaország	2025	1,241 Mrd EUR	516 M EUR manipulációs csalás
Írország	2025	179,04 M EUR	45% fizető manipulálása
Egyesült Királyság	2025	1,28 Mrd GBP	576,4 M GBP APP-csalás
EGT	2024	4,2 Mrd EUR	A fizető manipulálása egyre fontosabb probléma

A csalók egyre gyakrabban az embert támadják a banki rendszer helyett

A magyar, osztrák, francia, ír és brit adatok közös mintát mutatnak: a csalók számára egyre fontosabbá válik a social engineering, vagyis az emberi döntések befolyásolása.

Az erős ügyfélhitelesítés és a bankok csalásmegelőző rendszerei számos klasszikus támadási módszert megnehezítettek. A csalók ezért gyakran megpróbálják megkerülni a technikai védelmet azzal, hogy magát az ügyfelet veszik rá a fizetés jóváhagyására.

Ebben a telefon különösen hatékony eszköz lehet. A hívó valós időben reagálhat az áldozat bizonytalanságára, sürgetheti, megnyugtathatja vagy megijesztheti, miközben banki, rendőrségi vagy más hivatalos személynek adja ki magát.

Mit tegyen, ha gyanús telefonszámról hívják?

Ha banki vagy más pénzügyi ügyben váratlan telefonhívást kap, ne hagyatkozzon kizárólag a kijelzett telefonszámra. A telefonszám ugyanis hamisítható.

Ne adjon meg telefonon netbanki jelszót, PIN-kódot vagy SMS-ben kapott hitelesítő kódot.
Ne telepítsen ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot.
Ne utaljon pénzt úgynevezett „biztonsági számlára”.
Szakítsa meg a hívást, majd önállóan hívja vissza bankját annak hivatalos telefonszámán.
Keressen rá a hívó telefonszámára a Telefonszám Tudakozó oldalán.
Gyanús SMS esetén ellenőrizze az SMS-csalásokról és adathalász üzenetekről szóló bejelentéseket.

Ha egy adott szám ismételten zaklatja vagy gyanús hívásokkal keresi, a telefonszám blokkolásáról szóló útmutatóban Android és iPhone készülékekhez is talál segítséget.

Mit mutatnak összességében a 2025–2026-os adatok?

A telefonos csalás pénzügyi hatását egyetlen magyar statisztikai adattal nem lehet pontosan meghatározni, mert ugyanaz a támadás több csatornát is használhat. A hivatalos adatokból azonban egyértelműen látszik, hogy a megtévesztésre és pszichológiai manipulációra épülő csalások több milliárd forintos veszteségeket okoznak.

Magyarországon 2025-ben összesen 28,2 milliárd forintnyi sikeres pénzforgalmi visszaélést regisztráltak. 2026 első negyedévében pedig a 5,9 milliárd forintos teljes visszaélési érték 41,3 százaléka már közvetlenül pszichológiai manipulációhoz kapcsolódott.

Ausztriában az átutalási károk 83 százalékánál, Írországban a csalási érték 45 százalékánál, Franciaországban pedig több mint félmilliárd euró értékben jelent meg a fizető fél manipulálása.

A tendencia tehát nem kizárólag magyar jelenség. A csalók egyre inkább felismerik: sok esetben nem szükséges feltörni a bank informatikai rendszerét, ha telefonon, SMS-ben vagy más kommunikációs csatornán rá tudják venni az ügyfelet arra, hogy maga nyissa ki előttük az ajtót.

Ezért egy ismeretlen vagy gyanús hívás esetében az egyik legegyszerűbb első lépés továbbra is az ellenőrzés: keressen rá a telefonszámra, olvassa el mások tapasztalatait, és soha ne hozzon sürgetés hatására pénzügyi döntést.